Sziasztok!
Kedden jógázni mentem. Egyébként a jóga elkezdését Kovács Kriszta barátnőmnek köszönhetem, hagytam, hogy elcipeljen magával! Jól tette, rákaptam, úgyhogy ajánlom mindenkinek, legalább egyszer hetente. Óra után olyan vagyok, mint a Lufinyúl! Fel vagyok töltődve …….. energiával.
Szóval a jóga oktatótól hallottam, hogy 2013 a szembenézés, 2014 az újrakezdés éve. Ebben van valami. Én tavaly sok mindennel szembenéztem, de erről majd egyszer később mesélek. Most inkább arról a vibrálásról, amit érzek a levegőben.
A sorsnak és nem kevésbé Barátnőimnek hála, a szilvesztert Rómában töltöttem. Fantasztikus volt. Nem csak maga Róma, mint az örök város, ami évszázadokat, évezredeket átívelő tömény kultúrális élményorgiaként volt lenyűgöző, hanem azaz atmoszféra, ami körbelengett minket 4 napon keresztül. Bár a szilveszter éjszaka pont olyan volt, mintha Budapesten lennénk (mindenáron bulizós, őrjöngős, mata részegekkel), kivéve, hogy semmilyen tömegközlekedés nem volt, még taxi sem, így éjjel 2 órakor gyalog vánszorogtunk vissza a szállodába hulla fáradtan, hiszen egész nap meneteltünk. Ezért másnap alig bírtunk magunkhoz térni, pedig elhatároztuk, hogy délben az Újévi mise után, a Vatikán előtt meghallgatjuk Ferenc Pápa áldását. Majdnem elkéstünk, kezdtem szomorú lenni, de taxival odaértünk, és rendkívül boldog voltam. Nem vagyok bigott vallás fan, de úgy gondolom, jót tesz a lelkünknek, hogy nemcsak önmagunkban kell hinnünk, hanem az isteni gondviselésben is. Velem törődik, ez biztos. 🙂 Szoktam dumcsizni időnként Istennel, és az sokat segít. Legalábbis nekem.
Szóval Ferenc Pápa pontban délben megjelent a pápai lakosztály ablakában (a képen jobbra fent a zászlós ablakban), és annyit mondott, hogy Buon Giorno, mire a hatalmas tömeg éljenzett, integetett, és ez olyan, de olyan katartikus volt, olyan fantasztikus hatással volt Ránk, hogy elsírtam magam. Nem tudom miért. Csak úgy kijött.
Kriszti barátném, akit csak fényévenként egyszer lehet sírni látni, zokogásban tört ki. Ott álltunk, s nem tudtuk mi történik velünk. Felemelő és félelmetes volt egyszerre, a mai napig a hatása alatt állok.
Közben kiderült, hogy január elsején, pontban délben volt újhold. Na ez így már-már misztikus. Pedig nagyon, de nagyon racionális ember vagyok, de ez így már sok. Meginogtam. Vagy csak fura véletlenek összjátéka ami történt? Vagy ez mind, mind jelzés?
Végül is, akkor legyen “reboot”! Miért is ne!
Üdv: Andi
Legközelebb következik “Róma másképp és miért jók az olasz pasik” bejegyzés, és az ebből levont konzekvenciák!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: