Róma másképp és miért “jók az olasz pasik”.

Ruhával foglalkozom kereskedőként. Öltözködéssel, stílusokkal. Szeretem nagyon ezt a munkát.

Nagyon érdekes tapasztalat, hogy az olasz nők 20-25 évvel ezelőtt sokkal jobban öltözködtek, mint mostanság. 1988-ban voltam először Olaszországban, s azóta voltam egyszer-kétszer. Nem tagadom, még most is az ő stílusuk a vezérfonal a számomra, de sajnos egyre kevésbé egyedibb a többi nációtól. És ez mind mind a nagy fast fashion üzletek miatt van. A kis butikok, a kis varrodák, divatcégek háttérbe szorultak a multik miatt. Ez itt is rányomta a bélyegét az öltözködésre. A legjobban szeretett öltözékkombómat a 90-es évek elején Olaszországban láttam, pedig teljesen egyszerű volt. Bunda (mű vagy igazi mindegy), sima póló, farmer, magasszárú tornacsuka, elmaradhatatlan napszemüveg. Az olaszok úgy tudnak felvenni egyszerűbb ruhadarabokat, hogy együttes hatásuk mégis nagyon elegáns és feltűnő. Az idősebb korosztály is fiatalosan öltözik. Itthon fájdalmasan hiányzik ez a laza elegancia, pedig nem pénz függvénye, csak a hozzáállásé, és az önmagunkkal való törődésé. Sajnos a 35-40 éves korosztály, de már a fiatalabbak is módszeresen öregítik magukat az öltözködésükkel. Tisztelet a kivételnek. Az olasz nőkkel ellentétben nem vállaljuk be a merészebb színkombinációkat, a lazább stílust, valami meghatározhatatlan okból préseljük magunkat alkatunknak nem megfelelő ruhákba, cipőkbe, csizmákba. Számtalanszor hallottam a vevőimtől, hogy az általam ajánlott ruhadarabra azt mondja, hogy ehhez ő nem öreg-e. NEM. Természetesen nem kell úgy kinézni, mint egy tini, de egy nagymama korú hölgyön is jól néz ki a farmer, póló, tornacipő, ha megfelelően van összeválogatva. És ezt az olasz nők nagyon érzik. Ezt a határt. Sajnos mi nem, mi nem merjük a határokat feszegetni. És ez aztán a férfiakra még inkább igaz. Jajj!

Az olasz pasik kortól függetlenül baromi jól néznek ki.

Én három dolgot nézek meg egy férfin. Az első a cipője. Alap, ha nem ápolt, tiszta, akkor valószínűleg semmilyen téren nem ápolt az illető. A magyar férfiak döntő többsége nem foglalkozik magával, sajnos. Felveszi azt, amit muszáj, amit ráadnak. Nem figyeli a divatot, nem foglalkozik azzal, hogy mi állna jól neki. Ezzel szemben az olasz pasik igen. A második a haja. Imádom az ápolt, hosszabb, fodrász által jó fazonra vágott hajú pasikat. Tudom ehhez odafigyelés kell, s sajnos ez sem jellemző a magyar férfiakra. Pedig mennyit dob valakin, az idősebb, középkorú férfiakon meg pláne! A harmadik a kéz. Legyen kemény és ápolt úgyszintén. A puhány, lerágott, vagy hosszú körmű pasiktól irtózom.

Az olasz férfiak döntő többsége jól néz ki. Mert ennek a három kritériumomnak megfelelnek. Az más kérdés, hogy a harsányságuk, a macsóizmusuk nem mindig jön be, de még mindig jobb, mint egy anyámasszony katonája.

Róma vibrált, nyüzsgött még január elsején is, amikor nálunk olyan a budapesti belváros, mintha ciánoztak volna (sajnos a Váci utcán kívül, máskor is). Már-már tömegiszonyom volt. Jó, rendben, Róma mégiscsak a világ egyik fő fővárosa, de akkor is. Igaz Rómában sincs teletömködve a város belseje plázákkal, nem úgy mint nálunk, amivel tönkretették a várost. De jó lenne, ha nálunk is nyüzsögnének az emberek az utcán!

Mivel a Trevi kútba természetesen mi is dobtunk pénzt, ezért nagyon várom mikor térhetek vissza megint, mivel sok mindenre nem jutott idő 4 nap alatt. Rómát látni kell!

Üdv Mindenkinek: Andi

Következő bejegyzés arról fog szólni, hogy “jónők” akarunk lenni mindannyian, valljuk be őszintén, de sokszor nem teszünk érte semmit, csak siránkozunk. Miért?

Tovább a blogra »